A bántalmazó nő

Egyszer állásinterjúra hívtak be. A leendő főnököm és egyben a cég tulajdonosa egy nő lett volna. A megbeszélt időpont előtt két-három órával SMS-t küldött, amiben egy órával későbbre tette át az interjú időpontját. Na jó, ez még előfordulhat. Bár már az figyelmeztető jelnek számított, hogy elnézést sem kért, egyszerűen utasított rá, hogy később jöjjek.

Nos, hiába érkeztem a későbbi időpontban, ő még akkor sem volt ott. Amikor megérkezett, én felpattantam, hogy köszönjek neki. Ahelyett, hogy üdvözölt volna, kijelentette, hogy még van egy kis elintéznivalója, várjam meg, és a sarokba, egy székre ültetett. Aztán az orrom előtt behívta az egyik beosztottját, hogy megbeszéljenek valamit. A beszélgetésből néhány mondatot kihallottam, a cég jövőbeni működésével kapcsolatban tárgyaltak, tehát semmiképpen nem azonnali, halaszthatatlan ügyről volt szó.

Később az interjú alatt kritikával illette az egyik munkatapasztalatomat, amire büszke voltam – történetesen, hogy saját tanfolyamot indítottam –, mégis behívott egy próbanapra. Viszonylag jó fizetést ajánlott, amire akkor nagy szükségem lett volna, de ahogy vele szemben ültem, tudtam, hogy én ide soha nem jövök vissza! Egyszerűen nem hagyom, hogy ilyen tiszteletlenül bánjanak velem. Sajnáltam azokat, akik neki dolgoztak, és sajnáltam a férjét, aki ott ült mellette az interjú alatt – látszott rajta, hogy egy meghunyászkodott férfiról van szó, aki a felesége mellett, hiába tulajdonostárs, labdába sem rúghat.

Tudtam, hogy az interjúztatóm, egy bántalmazó nő.

Egy bántalmazó nőnek ugyanaz a motivációja, a mozgatórugója, mint egy bántalmazó férfié, megszerezni a másik felett a hatalmat. A tetteivel és szavaival azt képviseli, hogy senki nem érhet fel hozzá. Ő ugyanúgy nem ismeri az egyenlőségen alapuló kapcsolatot, csak a fölérendelt vagy alárendelt viszonyt. Természetesen uralkodni akar, a környezetét irányítani.

A bántalmazó nő eszköztárára is széles. A vele párkapcsolatban élő férfit beszabályozza, teljes kontroll alatt tartja. Egy ilyen nő kiválóan ért az érzelmi zsaroláshoz, a bűntudattal való manipuláláshoz, beszólogatáshoz. A férfit maga alatt valónak tekinti, akinek kötelessége őt kiszolgálni. Különben is a férfi örüljön, hogy vele lehet, húzza meg magát és engedelmeskedjen neki.

Nem minden bántalmazó nő agresszív, és amúgy sem a testi erejével próbál a férfi fölé kerekedni, inkább verbálisan alázza meg, de jellemző lehet a lökdösődés, hajtépés, tárgyakkal való dobálózás. Ehhez társul még a dühkitörés, hisztiroham, amivel a másikat megfélemlíti. Olykor kedves és nyájas, de egy ilyen időszakot hamarosan követ egy kiadós dühroham.

Vajon egy bántalmazott férfi miért marad egy olyan kapcsolatban, ahol az emberi méltóságában alázzák meg? Ugyanazon ok miatt, amiért egy bántalmazott nő marad: mert erős érzelmi függésben él a másiktól, és talán nem is tudja, hogy bántalmazva van. Mivel a nő módszeresen leépíti az önbizalmát, önbecsülését, úgy érzi, a nő nélkül nem lenne képes boldogulni, másrészről bűntudat gyötri, kötelessége maradni, tartozik a nőnek, meg kell hogy mentse. A bántalmazott férfi jövője is szomorú, a rendszeres bántalmazás testi tünetekben, betegségben mutatkozik meg, elveszíti az életkedvét, férfiasságát, a legvégletesebb esetekben pedig öngyilkos lesz.

A bántalmazott férfi helyzetét az is megnehezíti, hogy férfitársai lenézik, kigúnyolják, mert nem képes a sarkára állni. „A hagyományos férfiszerepbe nem fér bele, hogy a férfi áldozat legyen” – mondja Tamási Erzsébet kriminológus, férfikutató.

Szomorú tény, hogy olykor az egyik kapcsolatban bántalmazott nő a másik kapcsolatában bántalmazó nővé válhat. Hogy miért? Mert kizárólag ezeket a szerepeket ismeri, ezeket cserélgeti.

Természetesen különbséget kell tenni egy egészséges önbecsüléssel és önbizalommal rendelkező nő között, aki kiáll a saját határai mellett, nem hagyja, hogy átgázoljanak rajta, képes nemet mondani, szereti, becsüli, tiszteli önmagát és másokat. Minden nőnek erre a szintre kell eljutnia. És mivel mi, nők érzelmi lények vagyunk, előfordulhat, hogy olykor levertek, rosszkedvűek, dühösek vagyunk, kiborulunk. A bántalmazó nő azonban tudatosan játszik az érzelmeivel, olykor mézes-mázos, majd dühkitöréssel, hisztirohammal, ridegséggel tartja sakkban a környezetét. Ő nem képes másokat tisztelni, szeretni, nem képes intim kapcsolatba kerülni, énközpontú, csak a saját érdekeit tartja szem előtt.

Érdemes beazonosítanod, hogy vannak-e bántalmazó nők körülötted. Esetleg valamelyik barátnőd, munkatársad, rokonod, anyukád? Tudd, hogy egy bántalmazó nő is hatni fog rád, lehúzza az önbizalmad, önbecsülésed. Tarts távolságot tőle, tudatosítsd magadban, hogy nincs igaza, és védd meg magad vele szemben.

Mit gondolsz, az én regényemben kik voltak a bántalmazó nők? Bizony, Janka főnöke, Zsuzsa és a kolléganője Eszter.

A bántalmazó nő